Összeszedtük melyek a leggyakoribb felesleges kiadások:
1. Munkaügyi bírságok- a legnagyobb sláger még mindig!
Mi ennek az oka? Az, hogy sokan nem is tudják, hogy mikor mit kellene tenni a bírság megelőzéséért. Sokan azt hiszik, csak az számít feketemunkának, ha a munkavállaló nincs lejelentve az Apeh felé. Pedig az is feketemunkának számít, ha egy külföldi munkavállalónak a munkavállalási engedélyét nem időben hosszabbítod meg és a két engedély között lyuk keletkezik. Azt a lyukat is feketemunkának hívják és bizony elég szigorúan büntetik is.
Sokan nem tudják, hogy nemcsak akkor van kötelezettsége a cégnek, amikor jön egy ember, hanem akkor is amikor elmegy. Ha a külföldi munkavállaló engedélyét nem vonják vissza, az is büntetést szül!
Vagy… képzeld el, hogy külföldi kollegád TB kártyája lejár és baleset éri. Azonnal rohan a kórházba, ahol nem látják el, mert nem érvényes a TB kártyája. A jobbik eset, ha magának kifizeti a kezelés költségeit és utána azt a cég visszatéríti neki. De mi a helyzet, ha nem áll meg ennél a pontnál, hanem jogorvoslatot is szeretne és munkaügyi bírósághoz fordul?…Ez vajon mennyibe kerülhet a cégednek?
2. Kaució elvesztése kiköltözéskor
Egy expat lakásbérlésére átlagosan 1500-2500 euro között költenek a cégek havonta. A tulajdonosok elfogadottan minimum 2 hónap kauciót kérnek, ami átlag 3000-5000 euro között mozog.
Gyakori jelenség, hogy néhány lakástulajdonos természetesnek veszi a kaució megtartását, még ha az nem is indokolt.
Láttunk már mindenfélét, különböző típusok vannak: van aki finoman próbálkozik, csak egy fél mondatban megemlíti, hogy mi lenne, ha ő a kauciót felhasználná pár apróbb ház körüli munkára? (amit nem az addig ott lakó expat miatt kell elvégezni)
Van aki agresszíven bizonygatja a telefonban, hogy mekkora kárt okoztak neki és az egész házat szinte újra kell építeni..aztán a közös szemlén esetleg kiderül, hogy semmi ilyesmiről nincs szó.
Olyat is láttunk már, hogy a lakó jó barátságba került a lakástulajdonossal és megígérte neki, hogy a kauciót,- amit nem ő, hanem a cége fizetett, – megtarthatja!
Az emberi leleményesség szinte határtalan, úgyhogy érdemes jobban odafigyelni erre és a lakásonként átlag 3-5000 eurot inkább megspórolni a cégnek- mit szólnál, ha például ezt bónusként megkapnád a cégedtől? Ha kiszámolod, az összes céges bérelt lakásnál ez mennyi, akkor elég szép summa lenne, nem?
3. Szálloda költség- ez mikor felesleges kiadás?
Amikor az adott munkatársad hónapokig igénybe veszi és közben azt hajtogatja, hogy nincs megfelelő lakás számára Budapesten.
Egyik régi ügyfelem érdekes „kísérletet” hajtott végre az újonnan érkező kollegáival. Akik már legalább 1 hónapja az 5 csillagos apartman hotelben tanyáztak és még a huszadik lakás megnézése után sem tudtak dönteni egy lakás mellett, azokat áthelyezte egy 2 csillagos apartmanházba. A színvonalkülönbség fájdalmas volt, ráadásul a cég megközelítése is nehezebb volt a másik helyről, és láss csodát: az összes ember 1 hét alatt megtalálta álmai otthonát!
Ez ugyan egy drasztikus megoldás volt, de nagyon hatékony. Sokan beleesnek ugyanis abba, hogy nem megfelelő elvárásokkal érkeznek Budapestre (pl.: kis kertesházat szeretne, tó parton a belvárosban) vagy nem tudják eldönteni, hogy milyen szempont szerint válasszanak (pl.: a gyerek budai iskolája, vagy a pesti munkahely legyen közelebb?).És amíg ők ezen gondolkoznak, addig a havi lakhatási támogatásuknak a többszörösét fizeti ki nekik a cég, akár hónapokon át.
És ezen kívül még fel tudnék sorolni vagy tíz hasonló felesleges kiadást, most csak az általunk leggyakoribbnak vélt eseteket írtam le..
És miért mondom, hogy ezek a kiadások feleslegesek? Mert mindegyik megelőzhető, kivédhető, megspórolható!
Megsúgom halkan, mi tudjuk is, hogy hogyan?:)
Ti mire költitek el feleslegesen a pénzt?
Címkék: Apeh, kaució, költség, munkaügyi bírság, relocation, feketemunka, felesleges kiadások,
