facebook

Tipikus téveszmék a relocation területéről

Kétségbeesetten hívott fel egy cég HR munkatársa a minap és szinte alig tudta izgalmában elmondani a problémát, azaz hogy munkaügyi felügyelet érkezett a céghez és vizsgálódnak. A fő probléma az volt, hogy az egyik legmagasabb beosztásban lévő expat kollégának nem volt munkavállalási engedélye. „De hát miért lenne neki, ha nem is kap Magyarországról fizetést?!”- kérdezte és azt várta, hogy támogatom a gondolatmenetet…

…Sajnos azonban el kellett őt keserítenem. A nem EU-s állampolgároknak ugyanis akár 1 nap magyarországi munkavégzés esetén is kötelező a munkavállalási engedély. Ennek hiányát pedig úgy hívják, feketemunka, ami elég kellemetlen egy felsővezető esetében.

Milyen további téveszmékkel találkoztam még az évek során?

A legvadabb elképzeléseket most kihagyom, inkább olyanokat szedtem össze, amik gyakoriak és tapasztalt HR-es kollegák fejében is megfordulhatnak:

Téveszme1:

„EU-s állampolgároknak nem kell semmilyen engedély, hiszen ezt jelenti a szabad munkaerőáramlás.”

No igen, a munkaerőáramlás az szabad, DE! Adminisztrációra még egy magyar ember felvételekor is szükség van, miért lenne ezalól kivétel egy külföldi? Munkaügyi bejelentésre minden esetben szükség van, akkor is ha az adott ember nincs magyar bérszámfejtésen. Regisztrációs igazolás pedig úgyszintén kötelező amennyiben az adott külföldi munkavállaló vagy kirendelt, kiküldött expat 3 hónapnál többet fog az országban tölteni.

Téveszme2:

„ Magyar házastársa van, ezért el tud intézni magának mindent, nem kell neki profi segítség.”

Igen, amennyiben a kedves magyar házastárs  ismeri az összes hivatal összes ügyintézőjét, eligazodik a jogszabályokban, tudja hogy milyen esetben kihez forduljon, pontosan tudja hogy milyen ügyhöz miket kérnek és milyen formában és emelett még határozottan ki is tud állni az igaza mellett és számonkérni egy-egy hivatalt amikor az nem a dolgát teszi vagy éppen ellentétes információkat ad.

Mindezek hiányában még mindig el tud indulni a házastárs az ügyeket elintézni, de könnyen előfordulhat hogy elveszik a bürokráciában, mert ehhez a magyar nyelv ismerete sajnos nem elegendő. Mint ahogy egy peres ügyben is nekiállhat az ember megvédeni magát, de kétséges a kimenetele, ezért jobb, ha megbíz egy arra szakosodott ügyvédet.

Kollegáim naponta találkoznak a különféle hivatalokban azokkal a segítőkész magyar házastársakkal akik ebbe belevágtak és tanácstalanul állnak az ügyintézők előtt, akik hazaküldik őket, mert még hiányzik egy-két papír („De  hát a telefonban mást mondtak! – „Nem, az nem lehet, ez a papír mindenképpen szükséges, enélkül nem tudjuk megcsinálni.”)- mindezt legalább egy fél órás várakozás után.

Azután amikor pár hónap vagy egy év múlva egy munkaügyi ellenőrzésen kiderül, hogy az adott külföldi mégsem olyan jogviszonyban lett bejelentve ahogy kellett volna, vagy mégsem azzal a dátummal ami a kérelmen szerepelt, na olyankor ki a felelőse ennek a történetnek? Hát nem a segítőkész kedves magyar házastárs, aki jóhiszeműen de esetleg hibásan intézte az engedélyeket, hanem a munkáltató. Azon belül pedig általában a HR osztály.

Mindezek fényében még mindig jó ötlet a magyar házastársra bízni a külföldi munkatársad ügyintézését?

Téveszme3:

„Van már egy schengeni országban érvényes tartózkodási engedélye, akkor itt már nem kell semmi, dolgozhat legálisan.

”Óóriási és nagyon gyakori tévedés! A Schengeni tartózkodási engedéllyel utazgathat a schengeni övezetben, de munkát nem vállalhat, csak az adott ország saját szabályai szerint. Azaz, egy nem EU-s állampolgárnak ilyen esetben is kötelező a munkavállalási engedély, máskülönben kemény munkaügyi bírságra számíthatunk!

Ráadásul a munkaügyi bírság „csak egy dolog”, ami ennél is rosszabb, hogy a cég stratégiai céljait hátráltathatja, hiszen a megbüntetett cég nem kaphat semmilyen állami támogatást egy évig, még akkor sem, ha egy pályázatot megnyert!

És egy jótanács:

Mivel a külföldiek munkavállalásával és tartózkodásával kapcsolatos jogszabályok állandóan változnak, ne bízd a véletlenre, mert egy apró hiba sokba kerülhet a cégednek!

A mandulaműtétedet sem bíznád a fodrászodra, csak mert van egy éles ollója és a kocsid szerelését sem bízod a szomszéd kisfiúra csak mert nagyon szereti az autókat.

A relocation témát sem szabad jóhiszeműen vagy akár pénzspórolás miatt komolytanul kezelni, mert a legvégén mégiscsak egyszerűbb, gyorsabb és biztosabb egy profi szakemberre bízni az ügyek intézését!

Te hallottál hasonló esetről? Esetleg a saját bakidat is megosztanád velem? Mi a véleményed erről?

Címkék: Schengen tartózkodási engedélymagyar házastársrelocationmunkaügyi bírságMunkavállalási engedély,