facebook

Üzleti utazók

Azt tekintjük üzleti utazónak, aki 6 hónapnál kevesebbet tölt külföldön, de legalább 30 napot távol van az anyacégtől. A viszonylag rövid időtartam egy sajátos „itt is vagyok de nem is” státuszba helyezi az üzleti utazókat, ezért aztán a cégeknek még jobban oda kell figyelniük az ügyintézésre, hiszen emiatt a legkönnyebb belefutni valamilyen szabálytalanságba.

business-travel-300x202.jpg

Szabályozás országonként

Az üzleti út előtt számos dolognak kell utánanézni. Országfüggő ugyanis, mi minősül munkavállalásnak. Nem csak a kiküldetésben töltött napok száma számít, hanem az is, milyen tevékenységet végez a dolgozó. Lehet, hogy az adott munka típusa miatt egyúttal a cég székhelyének is minősül a célország, és így már oda (is) kell adót fizetnie. De ha nem is kell fizetni jövedelemadót és egyéb járulékokat, akkor is valószínű, hogy a beutazáshoz és az adott tevékenység legális végzéséhez (nem munkavállalás!) különböző engedélyekre van szükség, nem is beszélve az egészségbiztosításról. Ha ezek nincsenek meg, akkor súlyos büntetésre számíthat a dolgozó és a cég is.

C--Users-nsaperstone-Desktop-system-71228_640.jpg

A HR és a szabályzat

Munkaügyi bírság, adócsalás bűntette, kitoloncolás, börtön, kitiltás az országból,  feketelistára kerülés – mindezek a büntetések várhatnak azokra, akik nem tartják be a célország szabályait.

Körülbelül egy éve felkerült több helyre egy szakmai cikkem, ami arról szólt, hogy mekkora büntetésekre számíthat egy cég, ha „csak egy projektre” meghív valakit, aki vízumköteles, de a megfelelő engedélyekkel nem rendelkezik. Sokan reagáltak rá, voltak akiknek már volt benne tapasztalatuk de voltak olyanok is, akik „még sosem hallottak ilyen jogszabályról” és szinte felháborodtak a cikken. Ott is felhívtam a figyelmet rá, amire itt is: az, hogy valaki nem tud egy szabályozásról, nem hallott még a jogszabályról nem jelenti azt természetesen, hogy akkor az nem létezik, sem azt, hogy a tudatlanság miatt felmentik őt a kötelezettség alól. Egyszóval nem válik be a struccpolitika.

Épp ezért jó, ha a vállalatnak aprólékos, mindenre kiterjedő szabályzata van a kiküldetésekre, hosszú és rövid távúakra egyaránt. A legtöbb cég ezt leginkább csak akkor alakítja ki, amikor már akaratukon kívül elkövettek valami törvénytelenséget. Érdemes azonban egy auditnál erre is kitérni, és akár erre szakosodott cégek bevonásával elkészíteni a szabályzatot. És nem csak a büntetés elkerülése érdekében, hanem azért is, mert komoly költségcsökkentést is elérhet így a cég.

Címkék: meghívólevélkülföldi munkavállalók ügyintézéseüzleti vízum,